Nem szabad abban bízni, hogy mindent megtervezünk, és sikeresen végrehajtunk. Lesznek malőrök, félrenyúlások. Lesznek előre kalkulálható, de kifelejtett kockázatok, és abszolút beláthatatlan kockázatok is. Ha ilyenek miatt kipukkan egy-egy adókassza, muszáj valahova fordulni. Központi költségvetés nincsen, az a fránya átcsoportosítás a múlté. Kell tehát egy biztonsági tartalék. Meg egyébként is, kell egy tartalék.
A tartalék finanszírozására legjobb a központi adók egyike. Viszonylag nagy tételt fog képezni, lehet tehát nyugodtan külön megnevezve, mint a központi adók egyike. "Tartalékképzési adó: ...%" A tartalékkassza feladatai:
- Ha a parlament dönt egy új adókassza felállításáról, annak induló egyenlegét a tartalékkassza hitelezi meg. Később, folyamatában az adókassza majd visszatörlesztgeti a tartalékkasszába, amit kapott, de az lassan fog történni.
- Ha a parlament dönt egy adókassza felszámolásáról, annak maradék egyenlege a tartalékkasszába ömlesztődik be.
- Ha a világgazdaság tragikus hirtelenséggel befolyásol, vagyis gyorsabban, mint amire az egyes adókasszák önállóan reagálni tudnak, szükség lehet a tartalékkasszából való átmeneti hitelezésre.
- A természeti katasztrófák többségét lehet valószínűsíteni, és előre kalkulálni rájuk. De mégis, a természet űzött már csúfot belőlünk, és mindig tud jönni olyan, amire nem számítottunk. A nem kalkulált kockázat bekövetkezésekor is a tartalékkassza lesz a menedék.
Természetesen mind a világgazdaság, mind a természet ereje sokkal nagyobb annál, mint amire egy tartalékkasszával felkészülni lehetne, de a hatások puhításához, a károk enyhítéséhez jól jöhet. Enyhébb esetekben akár tökéletes megoldást is nyújthat ez a tartalék.
Az adókassza a természetéből fakadóan sohasem elég nagy, a törvény ezért nem megfelelő értéket, hanem megfelelő növekedési ütemet ír elő. Ha a növekedési üteme aláesik a kívánt értéknek, a tartalékképzési adó növelendő, ha meghaladja az előírt sávot, akkor pedig csökkentendő.
Hozzászólások