A blogról

Ez a blog egy új megközelítésű gazdasági program vázlata. Ha először vagy itt, kezdd az olvasást ezekkel, ebben a sorrendben:
1 2 3 4 5 6 7 8 9

Általános véleményedet itt mondhatod el.

Nemsokára lesz PDF verzió is, addig türelmeteket kérem.

Mondjatok példákat!

Kérdések és válaszok

Itt kapok hideget, meleget:
indexes fórum

Segítség! Közgazdász konzulens kerestetik

Hozzászólások

  • Androidus: @Beri Svarc: huh, hol is kezdjem :) Először is köszönöm a hozzászólást. "De ugye ehhez a rettentő... (2013.07.23. 16:48) Beszélgetős
  • Beri Svarc: @Kion: Egyrészt teljesen igazad van; valóban ez a legfontosabb kérdés. Másrészt a cikk, a címével ... (2013.07.23. 16:22) Mennyiben jelent ez a koncepció garanciát?
  • Beri Svarc: De ugye ehhez a rettentő sok, soha nem látott/hallott ötlethez részletes számításaid is vannak? Me... (2013.07.23. 16:21) Beszélgetős
  • Androidus: @Krajcsovszki Gergely: Noha ide nem ilyen példákat várok, nagyon köszönöm a linket. Izgalmasan han... (2013.03.17. 08:46) Mondjatok példákat!
  • Krajcsovszki Gergely: Kanadában kipróbálták: www.reddit.com/r/todayilearned/comments/1aen8j/til_an_experimental_program... (2013.03.17. 08:40) Mondjatok példákat!
  • Androidus: Leng az inga, és szerintem most meglehetősen kilengett az egyik irányba. Abba az irányba, hogy men... (2012.12.10. 21:45) Mennyiben jelent ez a koncepció garanciát?
  • Kion: Kinek állna érdekében ezt bevezetni és kinek nem? Az erre a kérdésre adott válasz el is dönti, hog... (2012.12.10. 21:21) Mennyiben jelent ez a koncepció garanciát?
  • Androidus: Pár éve mókából írtam egy "rendszertervet", aminek a témája adórendszer volt. Idén elővettem, és e... (2012.11.27. 22:57) Még probléma
  • Kion: Mielőtt még belemerülnénk a probléma részletekbe menő taglalásába, egy dolgot kellene tisztázni: m... (2012.11.27. 22:42) Még probléma
  • Androidus: @Kion: Rajta vagyok :) Nem akarom a nyakatokba önteni, napi adagokba van rendezve, hogy emészthető... (2012.11.26. 22:17) Indítás
  • Utolsó 20

Miért nem okoz gondot a szabályszegés?

2012.12.19. 07:00 Androidus

Az egyik legkézenfekvőbb ellenvetés az egész tervezettel szemben az, hogy ezt az emberek nem fogják betartani. A válasz az, hogy teljesen mindegy, mennyire akarják betartani. Elmagyarázom.

Vannak a helyrehozhatatlan károk, amik a mostani rendszerben is azok, és most is üldözzük az elkövetőiket. Ezen sokat nem lehet változtatni. Lehet viszont az adófizetési hajlandóságon. Nevezetesen egy egészen más összefüggésbe lehet helyezni az adóelkerülési próbálkozásokat.

Tessék észrevenni, hogy a "mindenki fizessen ki minden őt érintő költséget" elve szisztematikusan végigvezetve nem nagyon hagy nyitott kérdést. Van egy statisztikai becslés a fekete gazdaság részarányáról, és ehhez kapcsolódóan a szabályszegők számáról, és a szabályszegések értékéről. Arról is van statisztika, hogy hányat sikerül ezekből lefülelni, milyen értékben. A rábizonyított károkozást fel kell szorozni olyan arányban, ahogyan a felderített aránylik a becsült teljeshez, és akkor a lefülelt elkövetőkkel kifizettethetjük a becsült teljes kárt. A felderítés költségét is rájuk lehet osztani, a károkozásuk arányában.

Ha a károsult magánszemély volt, vagy cég (például rajta csattan a termékdíjjal való trükközés), akkor elég a kárt bizonyítani, és az erre a kártípusra szakosodott adókassza már meg is téríti. Majd a kártérítő adókassza be fogja szedni az elkövetőktől folyamatában. Ha a károsult egy másik adókassza (be nem fizetett adó például), akkor a kártérítő adókassza folyamatában utalja át neki a becsült kieső bevételt. Sem a károsultak, sem az adókassza nem szenvednek kiesést a rendszer jóvoltából.

A kártérítő típusú adókasszák törvényében célzott felderítési arány van kitűzve. Elsőre furcsának hangozhat, de az is baj, ha túl alacsony a felderítési arány, és az is, ha túl magas. Gondoljatok bele: nem az a cél, hogy minden elkövető el legyen csípve, hanem az, hogy minden kár meg legyen térítve. Az a cél már teljesült, és a felderítési költségek egekbe emelése csak azért, hogy azt a még felderítetlen pici százalékot is sikerüljön felgöngyölíteni, értelmetlen pazarlás. Nem az a megoldás, ha száz rendőr kerget egyetlen szabályszegőt.

Tartalékkassza

2012.12.18. 07:00 Androidus

Nem szabad abban bízni, hogy mindent megtervezünk, és sikeresen végrehajtunk. Lesznek malőrök, félrenyúlások. Lesznek előre kalkulálható, de kifelejtett kockázatok, és abszolút beláthatatlan kockázatok is. Ha ilyenek miatt kipukkan egy-egy adókassza, muszáj valahova fordulni. Központi költségvetés nincsen, az a fránya átcsoportosítás a múlté. Kell tehát egy biztonsági tartalék. Meg egyébként is, kell egy tartalék.

A tartalék finanszírozására legjobb a központi adók egyike. Viszonylag nagy tételt fog képezni, lehet tehát nyugodtan külön megnevezve, mint a központi adók egyike. "Tartalékképzési adó: ...%" A tartalékkassza feladatai:
- Ha a parlament dönt egy új adókassza felállításáról, annak induló egyenlegét a tartalékkassza hitelezi meg. Később, folyamatában az adókassza majd visszatörlesztgeti a tartalékkasszába, amit kapott, de az lassan fog történni.
- Ha a parlament dönt egy adókassza felszámolásáról, annak maradék egyenlege a tartalékkasszába ömlesztődik be.
- Ha a világgazdaság tragikus hirtelenséggel befolyásol, vagyis gyorsabban, mint amire az egyes adókasszák önállóan reagálni tudnak, szükség lehet a tartalékkasszából való átmeneti hitelezésre.
- A természeti katasztrófák többségét lehet valószínűsíteni, és előre kalkulálni rájuk. De mégis, a természet űzött már csúfot belőlünk, és mindig tud jönni olyan, amire nem számítottunk. A nem kalkulált kockázat bekövetkezésekor is a tartalékkassza lesz a menedék.

Természetesen mind a világgazdaság, mind a természet ereje sokkal nagyobb annál, mint amire egy tartalékkasszával felkészülni lehetne, de a hatások puhításához, a károk enyhítéséhez jól jöhet. Enyhébb esetekben akár tökéletes megoldást is nyújthat ez a tartalék.

Az adókassza a természetéből fakadóan sohasem elég nagy, a törvény ezért nem megfelelő értéket, hanem megfelelő növekedési ütemet ír elő. Ha a növekedési üteme aláesik a kívánt értéknek, a tartalékképzési adó növelendő, ha meghaladja az előírt sávot, akkor pedig csökkentendő.

Az adómérték szabályozása

2012.12.17. 07:00 Androidus

Már többször említettem, hogy az egyes adókasszák önállóan szabják meg az adó mértékét, abba a központi hatalomnak beleszólása nincs. Oké, de miért nem lesz olyan, hogy egyik napról a másikra tízszeresére emeli az adót valamelyik, mert épp olyan kedve van? Megteheti, nem?

Nem teheti meg. Köti a törvény.

Az adott adófajtát létrehozó törvény nem ír elő konkrét adómértéket, mert nem írhat ilyet elő, tiltja az alkotmány. Célokat és finanszírozási módozatokat írhat elő. A cél soha nem lehet pénzügyi, hanem mindig "műszaki". Mondjuk az úthálózat karbantartásánál meghatározhatja, hogy ennyi és ennyi kátyú lehet maximum. Vagy ennél szofisztikáltabban, valahogy jellemezve az út állapotát egy mérőszámmal, és a mérőszám alapján megadva, hogy milyen szintet kell minden útnak elérnie, és az átlagnak mennyinek kell legalább lennie. Ezt kell végrehajtania az útkarbantartást végző adókasszának.

Ugyanennek az adókasszának az utak kapacitását is elő lehet írni, ami sokkal nehezebb feladat, lévén hogy a forgalom változik. Mondjuk duguláshoz, illetve egyéb, a túlzott forgalom miatt fellépő jelenségekhez lehet kötni az úthálózat fejlesztési rátáját. Ezt is lehet mérőszámmal jellemezni.

Amikor így meg vannak határozva a célok, becslések segítségével meg kell határozni az induló adó mértékét. Jelen példában ez az útdíjat jelenti. Elindul az útfenntartó adókassza egy kiszámolt útdíjjal, és elkezd belőle utat karbantartani, korszerűsíteni. Megadott időszakonként az aktuális állapot mérőszámát újból meghatározzák. Mondjuk legyen az elérendő mérőszám 120, és legyen az induló állapot 70. A törvény arról is rendelkezik, hogy mondjuk (példa!) évente 5 egységnyivel kívánatos közelíteni az elvárt értékhez. Ha egy év múlva 75-nél kevesebb lesz a mérőszám, adót kell emelni, ha 75-nél több, akkor adót (vagyis útdíjat) lehet csökkenteni. Azt a tempót kell megcélozni, amellyel (120-70)/5=10 év alatt lehet elérni a 120-as állapotot.

A növelés, csökkentés mértékét is szabályozza a törvény. Minél nagyobb az eltérés a kívánatostól, annál nagyobb mértékben lehet változtatni az adót, de a változtatás mértéke maximálva van, mondjuk évi 10%-ban.

Összegezve: az adókassza irányítói nem tehetik meg, hogy kizsigerelik a felügyeletük alatt álló szakterületet. Ha a törvény azt írja elő, hogy adót kell csökkenteni az adott szituációban, akkor nekik kutya kötelességük adót csökkenteni.

Természetesen egy adókassza kezelése nem merül ki az adótörvény ilyen szolgai alkalmazásában. A példánál maradva: műszaki megoldások végtelenjéből lehet kiválasztani azokat, melyekkel a törvényben meghatározott cél teljesíthető. Elsősorban ez a dolguk.