A blogról

Ez a blog egy új megközelítésű gazdasági program vázlata. Ha először vagy itt, kezdd az olvasást ezekkel, ebben a sorrendben:
1 2 3 4 5 6 7 8 9

Általános véleményedet itt mondhatod el.

Nemsokára lesz PDF verzió is, addig türelmeteket kérem.

Mondjatok példákat!

Kérdések és válaszok

Itt kapok hideget, meleget:
indexes fórum

Segítség! Közgazdász konzulens kerestetik

Hozzászólások

  • Androidus: @Beri Svarc: huh, hol is kezdjem :) Először is köszönöm a hozzászólást. "De ugye ehhez a rettentő... (2013.07.23. 16:48) Beszélgetős
  • : @Kion: Egyrészt teljesen igazad van; valóban ez a legfontosabb kérdés. Másrészt a cikk, a címével ... (2013.07.23. 16:22) Mennyiben jelent ez a koncepció garanciát?
  • : De ugye ehhez a rettentő sok, soha nem látott/hallott ötlethez részletes számításaid is vannak? Me... (2013.07.23. 16:21) Beszélgetős
  • Androidus: @Krajcsovszki Gergely: Noha ide nem ilyen példákat várok, nagyon köszönöm a linket. Izgalmasan han... (2013.03.17. 08:46) Mondjatok példákat!
  • Krajcsovszki Gergely: Kanadában kipróbálták: www.reddit.com/r/todayilearned/comments/1aen8j/til_an_experimental_program... (2013.03.17. 08:40) Mondjatok példákat!
  • Androidus: Leng az inga, és szerintem most meglehetősen kilengett az egyik irányba. Abba az irányba, hogy men... (2012.12.10. 21:45) Mennyiben jelent ez a koncepció garanciát?
  • Kion: Kinek állna érdekében ezt bevezetni és kinek nem? Az erre a kérdésre adott válasz el is dönti, hog... (2012.12.10. 21:21) Mennyiben jelent ez a koncepció garanciát?
  • Androidus: Pár éve mókából írtam egy "rendszertervet", aminek a témája adórendszer volt. Idén elővettem, és e... (2012.11.27. 22:57) Még probléma
  • Kion: Mielőtt még belemerülnénk a probléma részletekbe menő taglalásába, egy dolgot kellene tisztázni: m... (2012.11.27. 22:42) Még probléma
  • Androidus: @Kion: Rajta vagyok :) Nem akarom a nyakatokba önteni, napi adagokba van rendezve, hogy emészthető... (2012.11.26. 22:17) Indítás
  • Utolsó 20

Az elitizmus kritikája

2013.06.17. 07:00 Androidus

Vitatjuk nagyban az indexes fórumon a dolgot, és egyesektől egészen komolyan érkezik egy olyan álláspont, hogy mindenki dögöljön meg, aki lecsúszott, úgy kell neki. Az első megdöbbenés után kénytelen vagyok megfogalmazni, miért is hülyeség az elitizmus.

Ma a világban pontosan annak vagyunk a tanúi, hogy mit eredményez, ha a nagyok nincsenek fékezve: minden határon túl megy a gazdagodásuk, a társadalom szétnyílása megállíthatatlan. Pedig, pedig, most sincs fék nélkül a folyamat!

Meg kell ugyanis különböztetni két dolgot: egyik a társadalom önmozgása, az, amit akkor ad ki, ha nincsen újraosztás, másik pedig amit az elosztó rendszer ehhez hozzábiggyeszt. Az elosztórendszer törekvése önmagában még nem jellemzi a végeredményt.

Az elitisták simán lekommunistázzák a tervezetemet, mert az összefelé húzza a jövedelmeket. Tehát kommunista, pont. Azt már ugye kevéssé veszik észre, hogy a jelenlegi adórendszerünk pont ugyanezt teszi, mint ahogy az európai rend összes államában szintúgy.

Abban igazuk van, hogy az elitre szükség van. De ez a szükség nem egyenlő az elit támogatásával! Az elitnek nincs szüksége támogatásra, mert a dolgok önnön természete az, hogy az elit, ha hagyják, minden határon túl kifosztja, kizsigereli a többi osztályt, és ezzel felőrli maga alatt a társadalmat. (Vannak, voltak olyan fejlett elittel rendelkező országok, ahol ezt önmaguktól belátták, de erre hiba lenne bazírozni.) Nem az elitet kell tehát védeni, hanem a társadalom többi részét az elittől! És ez egyáltalán nem jelenti a többi osztály favorizálását, mindössze az egyensúly megteremtését.

A céges pénzkör pénzneme

2013.06.14. 07:00 Androidus

A Demokrácia 2.0 rendszerében magánszemélyek olyan pénznemben tartják a vagyonukat, amilyenben akarják, tekintve hogy ahhoz az államnak már nincsen köze. A Magyarországon tevékenykedő cégek viszont forintban kötelesek tartani a pénzüket. Csak forintban kereskedhetnek, illetve csak az tekinthető adózás szempontjából a cég vagyonának, ami forintban van.

Természetesen bármely céghez érkezhet kifizetés más pénznemben, illetve igénye lehet arra, hogy valamit más pénznemben fizessen ki. De ezt csak a forint elszámolású számlájával, közvetlen váltással teheti meg. Nem üzemeltethet önálló számlát más pénznemben, ezért ha kihelyez pénzt más pénznemben, az csak a magyar forintos céges pénzkörön kívülre történhet (a többiek sem tudják fogadni az idegen pénzt átváltás nélkül!), így az mindenképpen kompenzációs adó hatálya alá esik.

Erre mindenképpen szükség van, ha meg akarjuk akadályozni, hogy egyes cégek más valutában termeljék ki a nyereségüket, és ezzel megkerüljék a magyar adórendszert.

A kompenzációs kassza beüzemelési problémái

2013.06.13. 07:00 Androidus

Lesz egy olyan jelenség a bevezetéskor, hogy a kompenzációs adó bevezetése előtti utolsó pillanatban hirtelen rengeteg kivét lesz a cégekből. Mindenki meg fogja próbálni az eszközállományát redukálni, egészen a működőképesség határáig. Ez normális. A csalók ennél tovább fognak menni, és a működőképességet sértő módon ki fognak venni a cégből papíron mindent, hogy utána a kompenzációs adó bevezetésekor megkapják rá a támogatást.

A csalás megnehezítésére a leginkább kínálkozó módszer a kivét adózásához képest a betét támogatásának időbeni elcsúsztatása. Akár függővé lehet tenni a kompenzációs kasszában található tartalék értékétől is. Az elcsúsztatás ideje alatt pedig a hatóság ellenőrizheti az eszközállomány meglétét.

Az elcsúsztatás ellenére a kompenzációs kasszának kiesést okoznak majd a szabályszerű adóelkerülési módszerekből adódó kieső kivétek. A kompenzációs kassza ugyan a bevezetés idejére előre fel lesz töltve több havi tartalékkal, de ettől még minden eszközzel kerülendő az átmeneti apasztása. Kívánatos tehát a minden lehetséges eszközzel való bebiztosítása.

Felmerült egy olyan lehetőség, hogy a bevezetés időszakában a korábbi állapotokat vonjuk be a költségekbe. A Demokrácia 2.0 rendszerében a magánvagyon azért nem adózik, mert amikor keletkezett, akkor kompenzációs adó hatálya alá esett. Vagyis az a vagyon, amelyik a beüzemelés után keletkezett. Oké, de mi van azokkal a vagyonokkal, amelyek előbb keletkeztek? Feszítő a különbség, hogy egy ideig kompenzációs adó nélkül kivehető a pénz, utána pedig csak kompenzációs adóval. Ezt a feszültséget lehetne oldani valamekkora vagyoni jellegű, szigorúan átmeneti adó alkalmazásával. Visszamenőleges hatályú törvénykezés nincs, tehát csak az átmenet idejében lehet erről szó. Nem oldhat meg mindent, csak enyhíthet egy feszültséget, miközben némi plusz bevételhez juttathatja az arra az átmenet idejében igencsak éhes tartalékkasszát.

Energiatakarékosság

2013.06.12. 07:00 Androidus

Hogy mennyire átbútorozhatja az agyunkat a termékdíj, mi sem mutatja jobban, mint hogy a mai hívószavak kipukkadhatnak tőle. Manapság komoly küldetéstudatot jelent energiatakarékos megoldásokat alkalmazni. Aki így tesz, büszke magára. A többiek elismerően bólogatnak: ez igen, ez energiatakarékos!

A Demokrácia 2.0 rendszerében erre mindenki a vállát vonogatja. Nem tökmindegy? Annyi energiát használok, amennyit akarok. Kifizetem, nincs miatta szégyenkezni valóm. Ha nekem ez így megéri, akkor hadd tehessem már meg, hogy pazarlok. Senkinek semmi köze hozzá.

Ha erre most azt gondolod, hogy felháborító, az azért van, mert a jelenlegi rendszerben gondolkodsz.

A termékdíj mindenre pont annyi, amennyiből kompenzálható a károsító hatás. Vannak kevésbé károsító, és nagyon károsító dolgok. A környezetre súlyosan ártalmas termék, illetve eljárás a D2.0 rendszerében irtózatos termékdíjat köteles fizetni. A súlyosan szennyező ma arról ismerszik meg, hogy nagyot nyer rajta. Tehát ügyeskedik, a többség kárára. A Demokrácia 2.0 rendszerében pedig arról, hogy nagyon nagyot bukik rajta. Tehát hülye, a saját kárára.

Ezzel megszűnik az értékrend ma tapasztalható álságossága. Ma a pénz az egyes számú értékmérő, de közben az az államhatalom, amelyik alapvetően a pénzt díjazza, álságos módon próbál hatni az érzelmekre, és valamiféle küldetéstudatot plántálni az emberekbe, hogy azok hátha elvégzik azt, ami az állam feladata lett volna.

Energiatakarékosság? Az minek? A pénzével takarékoskodjon, akkor teszi a legjobbat.

A munka értéke

2013.06.11. 07:00 Androidus

Érdekes módon lépten-nyomon belefutok abba az elméletbe, ami szerint a társadalom számára szükséges szolgáltatásokat a technikai fejlődés előre haladtával egyre kisebb hányad elő fogja tudni állítani, míg végül el fogunk jutni oda, hogy a társadalom túlnyomó többségének (80%-ot emlegetnek) a munkájára nem lesz szükség, és kezelni kell az ellátásuk problémáját. Ez mintha több irányzat közös nevezője, tehát elfogadott tény lenne.

Szerintem pedig ez nem így van :)

Nem akarok ódivatú lenni, különben is Marxot csak próbálták sulykolni, de ez megmaradt próbálkozás szintjén. Ő ha jól emlékszem, mindent a munkából vezet le, és kihozza a munkások hatalmát belőle. Nem értek vele egyet, mert az ember sajátja a felfelé való törekvés, és ha a mérce a pénz, akkor mindig föntebb lesz, aki többet keres, és ha nem akarunk társadalmi feszültséget, akkor bizony a hatalom is a föntebb lévőkhöz tartozik. Nem következik a társadalmi hierarchiából automatikusan az elnyomás, viszont a hatalom igen.

Amiért mégis Marx-szal példálózom, az az, hogy neki eszébe jutott az, amit a fenti elméletek kifelejtenek. Nevezetesen hogy az értéket mindig az ember termeli. A gépi munkának nincsen értéke, nem definiálható. Mindig csak az emberi munkának lesz valódi értéke, és semmi másnak.

Ha jól emlékszem, az ipari forradalom idején jött az első riadalom. Úristen, a gépek el fogják venni a munkát! Nos, nem így történt. Akkoriban a szolgáltatások volumene a nullával volt egyenlő a mai világhoz képest. Ma azzal riogatnak, hogy a szolgáltatásokat is átveszik a gépek, és akkor jaj, mi lesz. Szerintem abba a nyilvánvaló tévedésbe esnek, hogy feltételezik, a szolgáltatások igénye valami Istentől való, eredően konstans érték. De kérdem én, mi akadályozza meg, hogy újabb szolgáltatások nőjenek ki a semmiből, és ma még nem létező, sőt, ma még elképzelhetetlen területeken dolgozzon a népesség teszem azt 98 százaléka?

Az áruk, szolgáltatások értékének kalkulálásánál más tényezők is szerepet játszanak, hívják fel a figyelmemet. Földterület, bányakincs stb. Igen, valóban beszámítanak az árba ilyen tényezők is, de nem ugyanúgy, ahogyan a munka.

A munkaerő megfizetése országonként változó. Akár nagyságrendi különbségek is lehetnek, mégis megy a termelés egyik országban is, másik országban is, annak ellenére, hogy az áruk és szolgáltatások szabad áramlása biztosítva van közöttük. Ennek oka az, hogy a fejlettebb országban, ahol drágább a munkaerő, az egyben képzettebb is, ezért az adott munkaerő kiadásért cserébe várható termelési érték már nem különbözik olyan drámaian. És akár különbözhet a drágább munkaerő javára is.

Meg lehet próbálni megvonni a dolgozóktól a fizetést, egy bizonyos határig. Egyre képzetlenebb, felelőtlenebb munkaerő lesz csak hajlandó munkába állni azért a pénzért, míg valahol elérjük azt a határt, ami alá nem lehetséges csökkenteni a munkaerő ráfordítást, mert negatívba csap át a mérleg.

Ez a jelenség kizárólag a munkaerőre jellemző. Akinek az árazása kevésbé függ a munkaerőtől, sokkal rugalmasabban mozoghat a világpiaccal. Nézzük csak meg az olajárat! Azok a hullámvasutazások nem képzelhetőek el mondjuk a kézműves csipkével. Utóbbinál muszáj megfizetni a csipkeverő asszonyokat, és ott a padló. Az olajárnál sokkal mélyebben van a padló annál, mint amilyen régiókban mozog az ára.

Ha tényleg be fog következni az a világ, hogy a jelenlegi szolgáltatások a munkaerő töredékével előállíthatóak lesznek, akkor az a munkaerő busásan meg lesz fizetve. (Ne feledjük a teljes munkaerő-piacon pont ő volt a legjobb!) Ha így lesz, akkor annak a munkaerőnek igénye lesz további szolgáltatásokra. Olyanokra is, amiket a gépek tudnak, kvázi ingyen, és olyanokra is, amit csak emberek, munkabérért. Utóbbi lesz a drága. És mint tudjuk, az ember fölfelé törekszik, ezért mindig az a szolgáltatás lesz kurrens, amit muszáj megfizetni (tehát nem lehet bárkinek). Már ez a pici modell is jól mutatja, hogyan szippantja fel a többi munkaerőt a technikailag fejlettebb társadalom is.

Termálvíz

2013.06.07. 07:00 Androidus

Nemrég döbbentem rá, hogy a termékdíjamnak van előképe, nem is akármilyen. Országunk gazdag termálvízben, ezért kiemelt jelentőségű annak megőrzése. És ehhez bizony hozzátartozik a források helyreállítása.

Most tekintsünk el attól, hogy épp melyik kormány alatt hogyan sikerül érvényt szerezni ennek a szempontnak. Nyilvánvaló, hogy hosszú távon akkor járunk jól, ha nem apasztjuk el a forrásokat (mindkét értelemben), vagyis nem éljük fel a jövőnket. És erre már gondoltak a szakemberek, megszületett az az előírás, ami definiálja a módszert, amivel nem elfogy, hanem megújul a föld a föld kincse. Ennek nyilvánvalóan plusz költsége van, ezért megy a trükközés a kikerülésére, pedig az lenne a kívánatos, ha nem ez jutna érvényre. A környezet megőrzésének módszere nem lehet megspórolandó plusz költség, az a normális, ha az hozzátartozik az alapköltséghez, amivel minden érintett vállalkozó a világ legtermészetesebb dolgaként számol.

A Demokrácia 2.0 rendszerében a termékdíj ehhez nem sokat tud hozzátenni, mert amennyiben ez működik ma is (vagyis tényleg visszasajtolják a kiszivattyúzott mennyiséget), akkor már teljesült minden szempont, amit a termékdíj majd érvényesíteni tud. Technikailag történik csak apróbb változás, miszerint a kiszivattyúzott mennyiség után termékdíjként rákerül azonos mennyiség visszasajtolásának költsége, amit egyből vissza is kap az, aki a visszasajtolást elvégzi. Aki pedig ezt elmulasztja, az más vállalkozók megélhetését fogja biztosítani az általa befizetett és vissza nem igényelt termékdíj által.

Tömegközlekedési viteldíj kedvezmények

2013.06.06. 07:00 Androidus

Az egyszerű része ennek úgy van, hogy az állam egy kanyi garast sem ad a viteldíjakhoz, tehát ugrott a nyugdíjas kedvezmény, a diákkedvezmény, a mozgáskorlátozott kedvezmény meg a többi. Azt jelenti-e ez, hogy mindenkinek egységes helyárat kell fizetni?

Nos, nem. Természetesen a cégek üzletpolitikájának részét képezi, hogy hogyan áraznak. Ha nekik szimpatikusabb úgy, hogy a nyugdíjasok fizessenek feleannyit, a többiek pedig annyival többet, hogy abból bejöjjön a különbözet, hát tegyék. Ha így is képesek elég bevételhez jutni, ám legyen. Ebbe az államnak semmi beleszólása.

Pontosabban egy ponton mégis beleszólhat az állam. A túl olcsó áru vagy szolgáltatás hamis látszatot kelthet, ezért alkalmas a vásárlók becsapására. Egyes országokban már tiltják az önköltségi ár alatt történő árusítást. A Demokrácia 2.0 természetesen nem menne el idáig, mert ami kompenzálható, az nem tilos. Az elferdített árazással közvetett károkat okoz a cég, amit természetesen ki kell fizetnie, és a kártérítés összege valamilyen módon (akár általánosságban) el lesz juttatva az érintettekhez.

Nos, valahogy így.

Az export-import kompenzálási problémája

2013.06.05. 07:00 Androidus

Az indexes topikban felmerült egy súlyos észrevétel. Mondhatni probléma van.

A kompenzációs adó ugyebár minden pénzre rámozdul, ami a cégekből kifelé áramlik. Ilyen pénzkiáramlás lehet három féle: munkabér, tulajdonosi kivét és külföldre való kihelyezés. A harmadikkal van a bibi.

Értelemszerűen meg kell különböztetni az export-importot a befektetéstől, illetve a nyereség kivételétől. Ez elméletileg egyszerűnek tűnik, hiszen kereskedelmi célú pénzmozgás esetén mozog az áru, illetve szolgáltatás is, van számla meg minden. Csakhogy a gyakorlatban ez nem kiskapu, hanem nagykapu.

Ugyanis amikor a pénz mondjuk kimegy az országból, és van számla, hogy majd jön helyette valami, akkor ugye emiatt nem vonnánk le belőle kompenzációs adót. Aztán amikor kiderül, hogy nem jön semmi, akkor a pénz már messze jár, és bottal üthetjük a nyomát. És persze egy hajléktalan lesz az, akinek a nevére szólt a számla, olyan, akinek a nevén csak egy fogkefe van, és lehet elkezdeni vonogatni az apanázsából a százmilliós tartozást.

Ez így értelemszerűen nem működőképes. Úgyhogy most agyalás van.

A kábellopás terrorcselekmény?

2013.06.04. 07:00 Androidus

Szörnyülködök a kormány tehetetlenkedését látva kábellopás-ügyben. Ez klasszikusan olyan dolog, amivel szemben a jelenlegi rendszer tehetetlen. Ha kezeli, akkor is erővel, kiselefántként, aki a porcelánboltban kiönti a fürdővízzel a gyereket. Most ugye lett belőle terrorcselekmény, mert ha minősítjük, akkor az biztos fenyegetőbbnek hangzik, és egy egyszerű lopásért le lehet ülni 10 éveket. Vicces lesz, amikor a börtönben a többszörös anyagyilkos egy cellába kerül azzal, aki pár méter kábelt lopott. Ez így kétségbeejtően rossz.

A Demokrácia 2.0 rendszerében erre csak ásítunk egyet, mert a rendszer automatán kezeli a dolgokat. Nézzük, hogyan.

Először is az az ellopott kábel nem annyi, amennyi annak az előállítási és felszerelési költsége. Az annyi, mint 300 ezer embernek okozni plusz egy óra menetidőt. Mondjuk 2 ezer forintos rezsi óradíjjal számolva 600 millióról indul a licit. Addig megy a rendszer, amíg ezt be nem hajtja.

Két mechanizmus fog működésbe lépni: egyik az okozott kár felszorzása a felderítetlen hányaddal, a másik a felderítés költségeinek behangolása. A cél, hogy az elfogott bűnözőknek minél kevesebbet kelljen fejenként kifizetniük úgy, hogy közben mégis befolyik minden okozott kár.

Korábban már taglalt példából ki tudjátok következtetni, hova fog beállni ez a rendszer: a lopással olyan irtózatosan magas közvetett kár keletkezik, ami mellett bármely felderítési költség eltörpül. Igen, be lehet kamerázva 10 méterenként a kábel, és kilométerenként állhat rohamkocsi, járó motorral. Igazából nem a kábellopás költségeit fogja fizetni a tolvaj, hanem a lopási kísérlet közbeni elfogásának a költségeit, az utolsó fillérig. Ha nincs annyi pénze, akkor majd ledolgozza.

Ha belegondolok, ez is el fog tartani pár évtizedig :) A különbség az, hogy a közlekedési vállalat kap finanszírozásra annyi pénzt, amennyi a lopás okozta késésből eredő kár. Ezt ráköltheti fejlesztésre, és a károsult utasok máshol, máskor kedvezőbb körülmények útján kaphatják vissza a kárukat, ugyanazért a pénzért.

Nem példát példát próbáltunk statuálni, hanem kártalanítottunk.

Adóbevallás helyett elektronikus adóellenőrzés

2013.06.03. 07:00 Androidus

A Demokrácia 2.0 rendszerében minden adó azonnali. Nincsen sehol adóelőleg, nincsenek kivételek, megy a levonás és a visszajuttatás automatikusan. Ezért aztán olyan, hogy adóbevallás, értelmetlen. Nincs mit azon vacakolni. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne próbálkoznának visszaélésekkel, hiszen mindenki el akarja kerülni a fizetendőt. Ellenőrzésre mindig szükség lesz.

A könyvelés teljes egészében elektronikus, pontosabban kell, hogy legyen egy elektronikus változata. Hogy a cég maga vezet-e mellette papír alapú rendszert, az ő dolga. Az elektronikus verzió a kötelező. (Itt persze egyesekben felmerülhet, hogy ha nincsen büntetés, ezt hogyan lehet előírni. Nos, egyszerű: ha nincs meg az elektronikus verzió, kimegy a helyszínre az adóellenőr brigád, és kifizetteti a kiszállás költségét. Ez nem büntetés, csak költség. Amibe csak az fog belefutni, akinek nincs esze.) Ha pedig van elektronikus verzió, miért ne legyen az online?

Lehetséges az is, hogy a cég saját szerverén van a könyvelés, és hozzáférést nyújt a hatóságnak, de azt is el tudom képzelni, hogy az adóellenőr hatósággal megállapodva, annak szerverén vannak elmentve az adatok. Mindkét esetben kritérium, hogy az ellenőr bármely pillanatban bele tudjon tekinteni, és úgy ellenőrizhessen, hogy arról a cégnek nincsen tudomása.

Természetesen a könyvelés átnézése csak az ellenőrzés egyik formája, ami nem teszi feleslegessé a cég tevékenységének időszakos helyszíni vizsgálatát. Mindkét fajta vizsgálat azokat a szempontokat nézi, amelyeket a cég által bejelentett tevékenységek listája megkövetel. És mindkét fajta ellenőrzésre van olyan adóellenőr, aki az adott típusra szakosodott. Tehát a cég bejelent egy bizonyos tevékenységet, amely maga után vonja jó pár adókasszával való kapcsolatát. Ezek az adókasszák mind igénylik az ellenőrzést, amit viszont nem ők maguk fognak végezni, hanem az adott tevékenységre szakosodott ellenőr. Egy ellenőr lesz, aki tud mindent. (Vagy esetleg több ellenőr között oszlik meg, ha nagy a szakterület.) Tehát ahogyan az célszerű.

A tevékenység ellenőrzése kiterjed a magánemberekre is, hiszen a be nem jelentett gazdasági tevékenységet csak így lehet ellenőrizni. Magánembereknél értelemszerűen nincsen online ellenőrzés, hiszen nincsen mit ellenőrizni. A tevékenység ellenőrzése pedig jobbára a rendőrjárőr feladata lesz, aki ugyan nem fog érteni hozzá, de gyanakodni és segítséget hívni tud.

Mindegyik ellenőrző hatóságra igaz, hogy az ellenőrzés sűrűségét addig kell növelni, amíg az arra költött pénz "megtérül", tehát a felderített visszaélések volumene meghaladja a ráfordított költséget.

süti beállítások módosítása