Demokrácia 2.0

Hol is kezdjem. Képtelenség felsorolni, csak példákat hozok fel.

Először is mindenkinek tuti lesz bevétele. Gondoljátok csak végig, ez mit eredményez. Hitelezők kánaánja, nem? A minimum jövedelem abból indul ki, hogy a legszükségesebb dolgokon felül még valami keveset megengedhet magának az illető. Nos, annak a résznek (legyen mondjuk 15%-a) a terhére akár hitel törlesztést is vállalhat, nem? A forrás garantált, a központi rendszerbe be lehet jegyezni, hogy a 100 ezer forint utalásakor tessék szíves lenni 15 ezret ide és ide hűtőszerény 17. részlet köszönjük. A kockázat a nullához konvergál, tehát így lesznek olcsó hitelek.

Nem lesznek viszont hajléktalanok. A fedél nélküliség egészségtelen, kapott annyi pénzt, amiből valamilyen lakhatásra, valamilyen élelemre, fűtésre futja, tehát nincs oka rá, hogy magának ártson. Ha mégis, elviheti a mentő kivizsgálásra, mert valószínűleg mentális problémája van. És elő lehet neki írni elvonókúrát, a saját érdekében.

Kéregetők sem lesznek. Megkapta a pénzt, mire fel kéreget? Ezt viszont büntetendő cselekedetté lehet nyilvánítani. (Kivéve az utcazenélést, de az más eset.)

Megváltozik a munkához való hozzáállás. Nem lesz muszáj dolgozni, tehát az alkalmazottakat sanyargató munkahelyek nehéz helyzetbe fognak kerülni. Megszűnik az a jelenlegi stressz, hogy ha van melóm, azért parázok, nehogy elveszítsem, ha meg nincs, akkor azért, hogy mikor lesz. Nem kell stresszelni. Lehet kicsit dolgozni, kicsi pénzért, az is jó. Ha kellemes egy meló, olcsón is el fogják vállalni, mert az is plusz pénz. A szar melót pedig meg kell majd fizetni. Megnő majd a dolgozó becsülete, kihúzhatja magát.

Kézenfekvő a kérdés, hogy jó, de mi lesz, ha senki nem akar dolgozni? Nos, ettől én nem félek. Egyrészt az emberek többsége igenis szeret dolgozni. Értelmes munkát végezni jó dolog, és nagyon sok munka tehető értelmessé. Másrészt valódi munkaerőpiac lesz, ezért minél kevesebben akarnak dolgozni, annál nagyobb lesz a munkaerőhiány, annál könnyebb lesz munkát találni annak, aki tényleg keresi. Továbbá megteremtődik az útja a munkába egy csomó olyan embernek, akik jelenleg ki vannak rekesztve. Jelenleg az a feltétele, hogy segélyt kapjon, hogy ne dolgozzon. Ebben a rendszerben pedig miután megkapta, ami jár, még elmehet dolgozni. Mondjuk egy kicsit :) Az is pénz. Az is beletesz a közösbe. Azonkívül nem féltem a marketingeseket. Mindig lesznek okostelefon reklámok, meg egyéb csábos cucc, amire a 100 ezres minimumból azért nem futja. Lehet, hogy csak kicsit fog elmenni dolgozni ezért, de el fog menni.

Sok lesz a részmunkaidős foglalkoztatás. Jelenleg mindenki igyekszik kitölteni a munkaidejét, és ha 4 órázik, akkor két helyen, vagy mellette tanul stb. Ebben a rendszerben sok olyan lesz, akinek csak egy 4 órás (vagy 3 órás, 2 órás) állása lesz, és mellette jól érzi magát. Vagy tanul. Vagy egy héten két napot nyom le. Vagy havonta egy hetet. A munkaadók fantáziájára van bízva, milyen munkabeosztásokat tudnak kitalálni.

Azt ugye észrevettük, hogy a nyugdíj is ott volt a szociális juttatások között? Még nem akarok belemélyedni, de ugye nyilvánvaló, hogy egy működő nyugdíjrendszer egyik lába automatikusan adott? Ugye észre tetszettek venni, hogy akármilyen kevés (mondjuk nulla) egyéb nyugdíj forrása is van az illetőnek, már nem fog éhenhalni, se megfagyni? Jó, akkor viszont gondoljátok tovább egy picit ezt a kérdéskört. Miért is van szükség a nyugdíjkorhatárra? Azért, hogy az állami (teljesíthetetlen) vállalásnak legyen egy paramétere, azért. De ha nincs az a teljesíthetetlen vállalás, és a nyugdíj fundamentuma egy olyan támogatási rendszer, ami önmaga forrása, akkor bárki, bármikor nyugdíjba mehet, nem? De várjunk, nem is lesz olyan, hogy nyugdíj! Hát milyen alapon döntsük el egy éppen nem dolgozó 55 évesről, hogy éppen nem dolgozik pár évet, mert olyan kedve van, és van elég tartaléka, vagy egyszer s mindenkorra elege van? Hiszen ezt csinálják a többiek is! Néha nem dolgoznak pár évet, mert épp van elég tartalék, és mondjuk tanulnak, utaznak, gyereket nevelnek.

Apropó tanulás. A jó munkahelyek (= amelyik sokat fizet) igénylik majd az okos munkaerőt. Ergó az tesz jót magának, aki időről-időre, vagy akár folyamatosan tanul. Jellemzően mindenki ezt fogja tenni, mert megteheti. Mert nem dől össze a világ, ha feleannyi ideje lesz munkára.

Végezetül hűtsük le a kedélyeket. Talán az vehető ki ebből a vázlatos leírásból, hogy mindenkinek több pénze lesz. Ez természetesen nem igaz. A pénz ugyanannyi marad, csak másképp forgatjuk. Egyik nagy különbség, hogy miközben több pénzt kapunk kézhez, több dologért is kell fizetni, másrészt  ne feledjük el a rendszer kárvallottjait: a jelenlegi rendszerben a mindenkori hatalmon lévők holdudvarát. Az a mondjuk 5-10%, aki most valamilyen úton-módon részesedik a kormányzati körökben leeső zsíros tételekből, jobban teszi, ha nem szavaz ilyen adórendszerre ;) Tehát nincsenek csodák, a csodálatos pénzszaporítást nem találtuk fel, viszont ugyanannyi pénzt el lehet osztani igazságosabban, motiválóbban.

Hogyan lehet ezt az egyszerű képletet átültetni a gyakorlatba?

Először is meg kell lépni egy olyan lépést, amihez egyébként is nagyon kevés hiányzik. Legyen minden magyar adóalanynak bankszámlája, ahova számára utalható a jövedelme. Ha ez megvan, akkor a teljes (!!!!!!!!!) jövedelemelosztó rendszer automatikusan, emberi beavatkozás nélkül, naprakészen tud működni.

A munkaadók bármilyen jövedelmet csak a központi jövedelemelosztó rendszernek utalhatnak át, megadva a címzett paramétereit. Ezeket a befizetéseket egy mérhetetlenül primitív, ámde nagy teljesítményű és roppant biztonságos rendszer kezeli. A következőket teszi vele:
- Levonja a központi adókat egyesével, és azokat külön-külön elutalja a megfelelő adókasszákba. Csorog befele a pénz a honvédelem, a járványügy stb. céljaira.
- Levonja az (előbbi példánál maradva) 50%-os kompenzáló adót, és azt elutalja annak a rendszernek, ami majd a 100 ezer forintos kifizetéseket fogja intézni.
- A maradékot elutalja a munkavállalónak.

A támogatásokat kezelő rendszernek összesen annyi dolga van, hogy havonta egyszer elküldi mindenkinek azt a 100 ezer forintot. Ez történhet mondjuk a születésnapja dátumának megfelelő napon, vagy ha nincs olyan nap a hónapban, akkor előtte/utána.

Fontos még definiálni a befizetők és a jogosultak körét.

Minden magyarországi jövedelem adóköteles lesz. Tehát az is, amit külföldi állampolgár keres meg, azzal a különbséggel, hogy az ő számára nem értelmezhető az átlagjövedelem, tehát a 100 ezer forint neki nem jár. Ez egy olyan csavar, ami kicsit helyére teszi a magyar munkahelyeket elvevő külföldiekért aggódók kedvét. Hadd jöjjenek, nem? Majd szépen tornásszák fel az átlagot és a minimumot is.

Az átlag jövedelem számítása ebben a képletben úgy történik, hogy  valamennyi Magyarországon szerzett jövedelem, elosztva a nagykorú, cselekvőképes, Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok számával.

A "nagykorú, cselekvőképes, Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok" egyben a 100 ezer forintos alap jövedelemre jogosultak körét is meghatározza mindjárt. Tehát gyerekek nem, gyámság alatt állók és fogvatartottak nem, külföldiek és külföldön élők sem.

Van még egy nyitott kérdés, amely tudásom határait feszegeti. Ha csak az alkalmazotti fizetések adókötelesek, a cégek úgy tudják elkerülni a dolgozóik adófizetését, hogy mindenki tulajdonos lesz papíron, és osztalékot kap. A megoldás kézenfekvő: mindennemű kifizetés legyen adóköteles, a természetbeni juttatás is. Ne lehessen megkerülni sehogyan sem. Tehát definiálni kell egy céges pénz kört, és egy magán pénz kört. Minden forintról meg kell tudni határozni, hogy céges vagyon, vagy magán vagyon, és amikor átkerül céges vagyonból magán vagyonba, akkor le kell adózni.

Ebben a rendszerben viszont nincsen "talált pénz", mert nincs az a finanszírozási cél, amit hozzá lehetne kapcsolni. És itt talált pénz keletkezne abban az esetben, ha valaki beteszi a (magán) pénzét egy cégbe, majd kiveszi, és akkor leadózza. Megint beteszi, majd kiveszi, és megint adózhat, nem jó. Ez nyilván csak úgy oldható fel, ha a cégbe való betét adókedvezményt élvez. Tehát ha valaki máshonnan betesz a magyar céges körbe egy összeget, az után támogatás jár neki.

Egy ilyen szociális kompenzációs rendszer új társadalmat rajzol. De ezt majd csak a következőben.