Demokrácia 2.0

Hogyan lehet ezt az egyszerű képletet átültetni a gyakorlatba?

Először is meg kell lépni egy olyan lépést, amihez egyébként is nagyon kevés hiányzik. Legyen minden magyar adóalanynak bankszámlája, ahova számára utalható a jövedelme. Ha ez megvan, akkor a teljes (!!!!!!!!!) jövedelemelosztó rendszer automatikusan, emberi beavatkozás nélkül, naprakészen tud működni.

A munkaadók bármilyen jövedelmet csak a központi jövedelemelosztó rendszernek utalhatnak át, megadva a címzett paramétereit. Ezeket a befizetéseket egy mérhetetlenül primitív, ámde nagy teljesítményű és roppant biztonságos rendszer kezeli. A következőket teszi vele:
- Levonja a központi adókat egyesével, és azokat külön-külön elutalja a megfelelő adókasszákba. Csorog befele a pénz a honvédelem, a járványügy stb. céljaira.
- Levonja az (előbbi példánál maradva) 50%-os kompenzáló adót, és azt elutalja annak a rendszernek, ami majd a 100 ezer forintos kifizetéseket fogja intézni.
- A maradékot elutalja a munkavállalónak.

A támogatásokat kezelő rendszernek összesen annyi dolga van, hogy havonta egyszer elküldi mindenkinek azt a 100 ezer forintot. Ez történhet mondjuk a születésnapja dátumának megfelelő napon, vagy ha nincs olyan nap a hónapban, akkor előtte/utána.

Fontos még definiálni a befizetők és a jogosultak körét.

Minden magyarországi jövedelem adóköteles lesz. Tehát az is, amit külföldi állampolgár keres meg, azzal a különbséggel, hogy az ő számára nem értelmezhető az átlagjövedelem, tehát a 100 ezer forint neki nem jár. Ez egy olyan csavar, ami kicsit helyére teszi a magyar munkahelyeket elvevő külföldiekért aggódók kedvét. Hadd jöjjenek, nem? Majd szépen tornásszák fel az átlagot és a minimumot is.

Az átlag jövedelem számítása ebben a képletben úgy történik, hogy  valamennyi Magyarországon szerzett jövedelem, elosztva a nagykorú, cselekvőképes, Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok számával.

A "nagykorú, cselekvőképes, Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok" egyben a 100 ezer forintos alap jövedelemre jogosultak körét is meghatározza mindjárt. Tehát gyerekek nem, gyámság alatt állók és fogvatartottak nem, külföldiek és külföldön élők sem.

Van még egy nyitott kérdés, amely tudásom határait feszegeti. Ha csak az alkalmazotti fizetések adókötelesek, a cégek úgy tudják elkerülni a dolgozóik adófizetését, hogy mindenki tulajdonos lesz papíron, és osztalékot kap. A megoldás kézenfekvő: mindennemű kifizetés legyen adóköteles, a természetbeni juttatás is. Ne lehessen megkerülni sehogyan sem. Tehát definiálni kell egy céges pénz kört, és egy magán pénz kört. Minden forintról meg kell tudni határozni, hogy céges vagyon, vagy magán vagyon, és amikor átkerül céges vagyonból magán vagyonba, akkor le kell adózni.

Ebben a rendszerben viszont nincsen "talált pénz", mert nincs az a finanszírozási cél, amit hozzá lehetne kapcsolni. És itt talált pénz keletkezne abban az esetben, ha valaki beteszi a (magán) pénzét egy cégbe, majd kiveszi, és akkor leadózza. Megint beteszi, majd kiveszi, és megint adózhat, nem jó. Ez nyilván csak úgy oldható fel, ha a cégbe való betét adókedvezményt élvez. Tehát ha valaki máshonnan betesz a magyar céges körbe egy összeget, az után támogatás jár neki.

Egy ilyen szociális kompenzációs rendszer új társadalmat rajzol. De ezt majd csak a következőben.