Pénteken jelent meg az index főoldalán egy izgalmas cikk a garantált alapjövedelemről. Noha nem minden megállapításával értek egyet, pont azokat a problémákat feszegeti, amelyek mentén én is kigondoltam, amit eddig kigondoltam. Ez a cikk érdemes arra, hogy részletesen lereagáljam. Ez most hosszú lesz.
Kezdjük mindjárt a címmel.
"Járjon pénz csak azért, mert élünk?"
Szerintem nem ez a jó kérdés. Alapvetően minden civilizált társadalomban jár, csak az a kérdés, hogy milyen formában, hogyan differenciálva stb.
"Az elsőre kissé meghökkentő ötlet nem teljesen kivitelezhetetlen, a részleteken múlik minden. Amilyen formában azonban megvalósítható, úgy nem lenne sok értelme."
Nálam a máshonnan indított adókoncepció szerves részévé vált. Nyilván a szerző nem az én tervezetemről beszél.
"Hívei a szegénység és a munkanélküliség végső megoldásaként tekintenek rá, ellenzői szerint elnyomja a nőket, igazságtalan és lustává tesz."
Gyanítom, hogy mások ezt szociális alapon kezdték. Na, úgy tényleg baromság. Az igazságtalan jelzőt se az én tervezetem kapta, az biztos :)
"Mit szólna hozzá, ha ezentúl nem kellene dolgoznia, mégis minden hónapban keresne annyit, hogy megélhet belőle? - a kérdés nem egy új átverős álláshirdetés, hanem a Nyugat-Európában is rendkívül népszerű, és Magyarországon is egyre terjedő újbalos slágertéma, az alapjövedelem híveinek komoly felvetése."
Újbalos?? Szerencsére ezt a témát már kiveséztem, és rávilágítottam, hogy a fix kulcsos, azonnali adózás mindennél vállalkozásbarátabb. (Nem beszélve a vállalkozásokat terhelő minden adó eltörléséről.)
"Általánosságban tehát nehéz lenne bármit is számolni, az alapjövedelem definíciója önmagában nem tartalmazza, hogy annak elégségesnek kellene lennie az alapvető szükségletek kielégítésére, lehet több, vagy kevesebb annál."
Szerintem elégnek kell lennie valamilyen megélhetésre.
"Az sem feltétel, hogy az alapjövedelemnek a meglévő szociális ellátórendszerbe kellene lépnie, vagy azt kellene felszámolnia."
Nyilvánvalóan fel kell számolnia, mert enélkül aztán tényleg csak üres hőbörgés marad.
"Az egyik magyarországi változat 120 ezer forintot adna minden embernek, a német Werner Götz-féle alapjövedelem-modell alapán pedig azt mondják, ennek finanszírozását a fogyasztási adók megemeléséből kellene előteremteni, miközben a munkát terhelő adókat teljesen meg kell szüntetni."
Szerintem ez rossz ötlet. A jövedelmeket akarjuk összébb húzni, azoknak a különbözősége az a feszülés, amit enyhíteni akarunk. Ha az ezt kompenzáló juttatás forrását ettől távolra helyezzük (a fogyasztáshoz), akkor félreszabályozunk. Beindul egy számlaelkerülő folyamat, teljesen feleslegesen. A tervezetem szerinti megoldás ezzel szemben a levonás megkerülhetetlen módját kínálja.
"Emögött gyakran az az érvelés áll, hogy az emberi munka a rárakódó adóterhek miatt versenyhátrányba kerül a gépesített technológiákkal szemben, ezt a hátrányt pedig úgy lehet ledolgozni, ha az emberi munka után nem kell adózni."
Nem értek vele egyet. Amióta világ a világ, mindig az emberi munka adja az értéket, csak azért lehet pénzt elkérni, mert azért muszáj pénzt elkérni. Szerintem soha nem fogja a gép kiszorítani az embert, mert mindig azokra a tevékenységekre fog helyeződni a hangsúly, melyeket csak ember tud elvégezni.
"Ez durván egy a GDP 60 százalékát jelentő kiigazítási igényt jelent, egy ekkora rést nagyjából egy hússzor akkora csomaggal kellene betömni, mint amekkora a három Matolcsy-csomag volt tavaly összesen."
Így biztosan. Ha nem teremtjük meg a forrását, akkor persze, hogy csődbe visz. De ha a 120 ezer forrása 60%, akkor az általam emlegetett 100 ezernek pedig 50%, ami zavarba ejtően passzol arra az adómértékre, amit saccoltam. Persze hogy a GDP milyen viszonyban van a kompenzációs adó hatálya alá eső pénzmozgásokkal, azt nem tudom.
"Nem sokkal csábítóbb az alapjövedelem-hívők másik ágának elképzelése sem, akik a fogyasztási adók helyett nagyobb részt inkább a munkát terhelő adókat növelnénk, főleg a magasabb jövedelműek kárára. Egyre kevesebben tartanának el egyre többeket, és minél kevesebben dolgoznak, annál magasabb adókat kellene pakolni az egyre kevesebb munkásra, egy idő után nem maradna senki, aki adózott munkát vállal, vagy olyan, aki adózott munkást foglalkoztat az országban - tehát megint csak eljutnák a totális csődhöz."
Miért dolgoznának attól kevesebben, hogy az ő adójuk a forrása a szociális kompenzációnak? Ez nem világos a számomra. Persze ha a teljes forrását ide akarjuk terhelni, akkor naná, hogy beleroppantanánk a magasan keresőket. A kritizált módszer nyilván kihagyta a számításból az egyéb fajta pénzkivétet.
"Ilyen magas alapjövedelmet bevezetni úgy, hogy mindeközben a meglévő szociális ellátórendszerhez nem nyúlunk, a gyakorlatban kivitelezhetetlen, nem véletlen, hogy az alapjövedelem realistább javaslatai nem is erről szólnak."
Ez így van.
"Egyes elképzelések szerint az alapjövedelem lényegéhez tartozik, hogy az nagymértékben leváltaná a jelenlegi szociális ellátórendszert, nem járna többé sem segély, sem öregségi nyugdíj, mindenki havonta megkapná a fix juttatást és egyénileg gazdálkodna vele."
Ezt csak így lehet. Aki nem erre gondolt, az vajon melyik bolygón lakik?
"Akik emellett érvelnek, azt mondják, ha mérlegelés nélkül, mindenkinek kiutalnák a havi pénzét, drámaian lecsökkenne a bürokrácia, és a pénzeket elosztó közvetítőrendszer, csökkennének az adminisztrációs költségek, nem lenne szükség állandó igazolásokra, sorban állásokra és papírokra ahhoz, hogy valaki az államtól juttatást kapjon. Megszűnne ezen kívül a segélyek megbélyegző jellege is, senki nem érezné magát a társadalom peremén csak azért, mert segítségre szorul, hiszen a pénz mindenkinek jár. Ráadásul a rendszer így nem lenne finanszírozhatatlan sem, hiszen - némi adóreformmal párosítva - lényegében csak az újraelosztás mostani szerkezete változna meg."
Ezt akár én is írhattam volna. Igen, többek között ezekről is szól a dolog.
"Az alapjövedelemhez hasonló ötlet a negatív jövedelemadó gondolata. Eszerint az állam megállapítana egy adómentes jövedelmi minimumot, azok, akik efelett keresnek, jövedelemadót fizetnének, akik viszont ezalatt keresnek, azoknál életbe lép a negatív adó, az állam kiegészíti pénzüket egy megállapított adókulcs szerint. Ez a koncepció csak az aktív korúakra vonatkozna, és figyelembe venné a gyermekek számát is."
Szép-szép, de nem sikerült átugorniuk a saját árnyékukat. Pont az ötletben potenciálisan rejlő hihetetlen mértékű egyszerűség maradt ki.
"Ez a verzió költségeit tekintve már nem tűnik kivitelezhetetlennek, a közöskassza.hu adatai szerint tavaly 4765 milliárdot költöttünk szociális védelemre, ha ezt az összeget egy az egyben alapjövedelemre költjük, 40 109 forintot oszthatunk szét egyenlő módon az ország lakosai között."
És ha megnézem, akad ott még más is, bőséggel, amit ki lehetne vonni a központi kassza bűvköréből. Örülünk Vincent, mert innen is az látszik, hogy nem elérhetetlen a 100 ezer körüli összeg.
"Ezen kívül az alapjövedelem mellé bevezethetjük az ingatlanadót, a progresszív szja-rendszert, megemelhetjük a céges adókat, kis erőfeszítéssel innen-onnan összeszedhetünk még párszáz milliárdot."
Jaj, ne. Az apanázs nem összekombinálható a jelenlegi rendszer szipolyozásával. Ha beindítjuk az adóelkerülés egy új módját, azzal alapjaiban veszélyeztetjük az új rendszert.
"Egy átlagos nyugdíjas most például 90 ezer felett kap havonta, ennek a felével kellene beérnie ezentúl, ha ilyen formában vezetnék be az alapjövedelmet. Nem véletlenül támadják az elképzelést azzal, hogy rosszul célzott, így rendkívül igazságtalan, kevesebb pénz jutna azokra, akik valóban a társadalom peremén élnek."
Amennyiben elszednénk tőlük egy élet takarékosságát, az tényleg égbekiáltó lenne. De ki beszél itt arról, hogy a nyugdíjas csakis és kizárólag a minimumból éljen meg? A minimum az csak az alap. Államilag garantált. Arra a jöhet az öngondoskodás, amelynek egyik formája volt az is, hogy a múltban fizették a nyugdíjjárulékot. Ezt nem lehet egy csettintéssel lenullázni. Igaz, teljes összegében hozzácsapni az apanázshoz sem, de valahogyan meg kell teremteni a differenciálás lehetőségét, mert különben igazságtalan lenne a megoldás.
"..cserébe nem járna sem állami oktatás, sem egészségügy, még a hadsereg, a rendőrség és a bíróság is megszűnne, hiszen nem lenne miből fenntartani."
Az miért olyan nagy truváj, hogy valaki végiggondolja, mi az a kiadás, ami megcélozható, és mi az, ami nem? Jézus ereje, a rendfenntartó szervek nélkül mi lenne? Az az első, hogy a megcélozható és az általános kiadásokat széjjelszedjük, nem? Aki nem így indul neki, az mit akar? :)
"Ha valaki megbetegszik, elmehet egy magánrendelőbe, ha oktatást akar, magániskolát kell fizetnie,"
Az, hogy külön tétel, miért egyenlő azzal, hogy "magán"?
"ha utat kell építeni, az emberek összefogására lenne szükség."
Mert olyan, hogy útdíj, ugye ismeretlen dolog. Kezd ez olyanná válni, mint az összehasonlító mosóporreklám. A szart minek kritizálni, azzal szerintem nem kéne foglalkozni.
"A munka, és az ezen keresztül megszerezhető társadalmi megbecsültség, siker olyan emberi igények, amelyek nem szűnnének meg akkor sem, ha egyébként magához a létfenntartáshoz nem lenne szükség a munkára, több lenne az önkéntes is."
Mondjuk igen.
"Az pedig, hogy mindenki dolgozzon, szerintük eleve nem elvárható, hiszen a technológiai fejlődés hatására egyre kevesebb emberi munkaerőre van szükség."
Ezzel továbbra sem értek egyet. Mindig az emberi munkának lesz csak értéke.
"Akárhogy is kalkulálunk, valamelyik társadalmi réteg biztosan vesztese lenne a változtatásnak, attól függően, hogy az általános jövedelemhez szükséges pénzt milyen forrásokból teremtjük elő."
Ezért nem szabad az alapjövedelmet elkülönítetten bevezetni, szerintem.
"Ha mindenki ugyanannyi pénzt kap az államtól, nem lehetne szavazatot venni azzal, ha választási években több pénzt adnak a nyugdíjasoknak, vagy a munkanélkülieknek."
Ez így van. És csak az egyik fontos előrelépés.
"Ezzel azonban a nők járnának rosszul, véli az alapjövedelem feminista kritikája, hiszen ha egy családban megtehetik, hogy legalább az egyik fél otthon maradhasson a gyermekkel, várhatóan nagyobb arányban maradnának otthon a nők, és távolodnának el a munkaerőpiacról."
Ha eddig lettek volna kétségek, mennyire sötét dolog a nőmozgalom, akkor tessék a bizonyság. Ugye nyilvánvaló, hogy értelme nem volt a mondandójának, csak hallatta a hangját, hogy ő is fontosnak tűnjön. Mert ugyan mitől változna meg a férfi-női preferencia az alapjövedelem kapcsán?
"Nem ösztönözne feltétlen tanulásra sem, legalábbis a karrierépítés lehetőségének vonzereje alighanem csökkenne, érvelnek az alapjövedelem bírálói."
Ez pont fordítva lenne szerintem. A minden napi munka szorításából megszabadulva szakíthatna időt tanulásra, akinek erre van ingere.
"az egyes elképzelések egységes víziót pedig semmiképpen nem tartalmaznak."
Az eddig hallottak alapján ez elég valószínű.
"Van aki szerint már gyermekkortól járnia kell, mások felnőtt korhoz kötnék, de akad olyan ötlet is, amely szerint az ember 18. születésnapján jutna hozzá az addig összegyűlt alapjövedelméhez."
A középső a jó, ha nem akarjuk szaporítani a társadalom potyautasait.
"A többség pénzbeli kifizetést képzel el, ez azonban nem mindenki szerint szükségszerű, sokak úgy vélik, legalább egy része például akár utalvány formájában is járhatna, vagy egy bizonyos részét csak meghatározott célra lehetne költeni, például öngondoskodásra, nyugdíjra."
Ezzel pont az előnyei olvadnának el, mert beindulna a lobbizás, hogy mire legyen fordítható, mire nem, ez kinek nyújtson így bújtatott támogatást, és máris benőtte a korrupció az egészet. Nem, csak a pénz eléggé demokratikus eszköz ehhez.
"A garantált minimumjövedelem kifejezés például még az LMP választási programjában is szerepelt, ez azonban nem a mindenkinek alanyi jogon járó jutttást jelentette volna, a párt azokat a háztartásokat szerette volna ezen a néven támogatni, amelyek nem érik el a törvényben meghatározandó minimumszintet."
Ez a mostani populista maszlag népszerűséghajhász csűrése-csavarása. Csak névrokonság.
Hozzászólások