A drogfogyasztáshoz hasonlóan a társadalom által elutasításra ítélt terület, azonban van itt egy komoly különbség. A drogos csak saját magának árt, az illegális fegyvertartó viszont mások életét olthatja ki.
Sohasem a fegyver öl, hanem maga az ember, ezt tudjuk. De azért nem mindegy, hogy milyen eszközöket kínálunk fel annak az embernek. A lőfegyverek, beleértve az íjakat, és egyéb, nem lőszerrel működő eszközöket, az élet kioltásának egyszerű módját kínálják fel. Csak olyan ember kezében nem jelentenek halálos kockázatot, aki kiegyensúlyozott, rutinos fegyverforgató.
Manapság sok ostobaság van a fegyvertartási szabályok között. Hány centi pengehosszúságú kés, hány centis fa (!) bot és társaik. Ezek mind tiltott fegyvernek minősülnek. Tiltott a vipera is, de ha taktikai eszközhordozó állványnak keresztelik, akkor már nem. Kissé röhejes, amikor nem tudatosítják, hogy mindig az ember öl, nemde?
A javaslatom az, hogy a fegyvertartás szabadon igényelhető legyen, és megfelelő lőeredmények, valamint kimerítő pszichológiai alkalmassági vizsgálat után lehessen önvédelmi fegyvert hordani. Akár nála is lehessen, de az engedélyt évenként meg kelljen újítani, és a megújításhoz a pszichológiai alkalmasság újbóli vizsgálatán kívül legyen szükséges a megfelelő szituációs lőeredmény az adott fegyverrel, és a lőtér olyan mértékű használatáról szóló igazolás, ami mellett az illető már nem ön- és közveszélyes. Ha ezeket mind teljesíti, akkor szabadon hordhat fegyvert szerintem, egyébként pedig nem.
A fegyver tulajdonlását pedig a biztonságos tárolásához kapcsolnám. Egyetlen maroklőfegyvernek elegendő egy páncélozott kazetta, de ha valaki gyűjteni akarja, akkor ahhoz fog kelleni egy páncélozott fegyverszoba is. Ha azt prezentálni tudja, és a tetszőleges pillanatban felbukkanó ellenőr számára demonstrálni tudja, hogy csak az az egy fegyver nincs a fegyverszobában, amelyik épp nála van, akkor legyen tetszőleges számú önvédelmi fegyvere.
Hozzászólások