Sajnos túl könnyű érvelni úgy a Demokrácia 2.0 mellett, hogy a napi hírek szolgáltatják hozzá a szomorú nyersanyagot: most épp ezt. Egyszer már nekifutottam a teljeskörű tandíj védelmének, még enélkül a muníció nélkül. Hát, fussunk neki még egyszer :)
Szóval ugye van az A/ verzió, amikor azt gondoljuk, hogy nekünk az ingyen oktatás jár. Kiköveteljük, hogy az adónkból költsenek rá sokat. De nem fognak, mert éppen aktuális kényük-kedvük szerint variálják az összeget. Hol többet, hol kevesebbet. Amikor épp nő az összeg, akkor csönd van, hálátlan dolog ilyesmire fordítania a politikának. Amikor éppen csökken, akkor pedig az van, mint most: világvége hangulat. Nyilván ettől még tovább fog haladni minden, de nem egészséges, amikor kialakult struktúrákat így bolygatnak. Ettől lesz csak igazán drága minden. Nem tud optimumon üzemelni, mert hiába készül fel egy előre látható volumenre, egyszer csak érkezik az olló balról, és nyissz! Most épp nagyon jól tudjuk, hogy ez miért van: a Fidesz a buta embereket szereti, mert azok szavaznak majd rá. Nem fűződik politikai érdeke az oktatás finanszírozásához, és a Fidesz egy olyan párt, amit csak ez érdekel. Most tudjuk ezt, de simán lehetne úgy is, hogy épp nem tudjuk. Jött egy válság, akármi, és nesztek itt a csökkentés. Nem tartozik bővebb indoklással. Megadtuk neki a felhatalmazást, hogy így bánjon a pénzünkkel.
Vagy pedig van egy B/ verzió, amikor azt mondjuk, hogy az állam nem veszi el azt a pénzt, amit ráköltött volna az oktatásra. Ettől mindenkinek több pénz marad a zsebében (még a hajléktalannak is! (Áfa!)). A több pénzt mindenki eldönti, hogy mire költi. Vagy él belőle, mint marci hevesen, vagy előre gondolkodik, és befektet, megtakarít, netán oktatást fizet belőle. Mert hogy az is befektetés: neki lesz belőle haszna.
Természetesen nem egyformán marad majd több mindenkinek a zsebében a B/ rendszerben. Minél többet dolgozik valaki, annál több lesz a nettója is. Ebben a rendszerben nagyon direkt módon ez fog számítani. A kérdés csak az, hogy aki tanulni akar, annak a szülei vajon mennyit keresnek. Ha eleget, akkor teljesen mindegy, hogy a gyerek milyen okos. Fizetik, aztán majd csak ragad rá valami.
Ha a szülőknek nincsen elég jövedelmük, az állam 18 éves korig akkor is automatikusan megelőlegezi a tandíjat. Ott az apanázs, lesz majd miből törleszteni. Tizennyolc év után jön az, hogy okos-e a gyerek. Ha az, akkor ezzel bejuthat a legjobb helyekre, és utána kérheti az egyetemi tandíj megelőlegezését is. Ha okos, nem lesz gondja a visszafizetéssel, mert a diplomához jól kereső állás is társul. (Ha mégsem, legfeljebb kicsit hosszú időre lesz rátáblázva az apanázsára a törlesztés.) És ebben az a szép, hogy megszűnhetnek általa az egyetemi kvóták. Minden egyetem annyit vehet fel adott szakra, amennyi megfelelőt talál. A többlet létszám finanszírozása nem gond, hiszen mindenki fizeti a magáét! Mindig lesz kapacitás, mindig lesz forrás. Az egyetemek számára megszűnik a létbizonytalanság, így ez a bizonytalanság nem sugározhat tovább a hallgatókra.
Persze, ez kiemeli annak a jelentőségét, hogy mindenki olyan szakot válasszon, amiből később majd profitál. Az átkos rendszer beültette a fejekbe, hogy jár nekünk az ingyen oktatás egy semmire se jó szakon. Nos, ezt ki kell füstölni a fejekből, mert értelmetlen pazarlás a mindannyiunk pénzével. Csak olyan szakok induljanak, melyeknek megvan a konkrét elhelyezkedési területük, és amely szakmákra van is kereslet. Ha mindenki maga fizeti, akkor az szerintem automatikusan így is lesz. Egyre több egyetemen lesz betáblázva a hallgatóság vállalati ösztöndíjakkal, ahogyan az más országokban dívik. A vakvilágba bele képzés legyen a múlt.
Van még egy eset: amikor a szülők nem is tudják finanszírozni a gyerek továbbtanulását, és a gyerek buta. De azt hiszem, azon már senki nem fog csodálkozni, hogy az a gyerek semmilyen rendszerben nem fog továbbtanulni.
Hozzászólások