A központi költségvetés kilövési listára került, helyette vannak a külön adókasszák. A politikusok mutyizása elleni módszerek egyik pillére, hogy ezek az adókasszák önállóak: semmiféle módon nem lehet beleszólni a dolgukba felülről (oldalról stb.). Egyszer szakmai alapokon létrejön a vezetése mindegyiknek, és szakmai módszerekkel örökítik hagyományaikat, tapasztalataikat, felhalmozott tudásukat. Ezt nem tudja egy központi akarat felborítani. Jó, de mi van, ha nem központi akarat az, ami borít?
Ne áltassuk magunkat: simán elképzelhető, hogy egy világtól elrugaszkodott csapat a kezébe kaparint egy-egy adókasszát. Ahol emberek vannak, ott hibák és szabotázsok is vannak. Mi ilyenkor a teendő? Nem lehet ez így rosszabb? Ha központi költségvetés van, akkor legalább az az egy brigád, amelyik felelős mindenért, az szem előtt van, nem?
Nos, igaz, hogy a kirakatemberek most szem előtt vannak, de ettől még korántsem látunk a dolgok mélyére. Vajon a nyerőautomaták betiltásáról hány embernek jutott az eszébe egyből, hogy ezek szerint maguknak akarják, és pár év múlva a "turisták igényeire való tekintettel" vagy valami hasonló maszlaggal újból engedélyezni fogják, koncessziósan, amit "véletlenül" pártközeli vállalkozók fognak elnyerni? No, hánynak? Szerintem kevesebb, mint 5%-nak. A példát pedig azért hozom, mert szerintem a többi 95% meg sem kísérli, hogy a dolgok mélyére lásson. És akinek ilyen tippje van, az se biztos, hogy eltalálja, csak legalább gyanakszik. Minél nagyobb az apparátus, annál inkább lehet tologatni annál több pénzt, és annál többet lehet mellébeszélni, amikor megkérdezik, hogy hol van. Tehát ha engem kérdeztek, akkor a válaszom az, hogy ellenkezőleg: a nagyobb apparátus teszi lehetővé a nagyobb sumákolást. Ha az egyes adókasszák egy-egy tétellel foglalkoznak csak, akkor az ott van fehéren-feketén. Ennyit szedtünk be, ennyit költöttünk el, így csináljuk. Nincs mi mögé bújni.
Ami persze még mindig nem biztosíték arra, hogy ne kezdhessen ámokfutásba valamelyik adókassza vezetése. Mi ilyenkor a teendő?
Először is van egy alkotmánybíróság és van egy pénzügyi felügyelet. A pénzügyi felügyelet folyamatosan ellenőrzi az adótörvények követését. Márpedig a törvény elég konkrét matekot tartalmaz. Ha ennyivel több, akkor így és így tessék korrigálni. Erre és erre kell törekedni, ezt és ezt kell választani, ha van választási lehetőség. Az adókassza irányításának felfüggesztését vonhatja maga után, ha nem követik a törvény elveit. Vagyis maguk alatt vágják a fát, ha letérnek a szükre szabott ösvényről. Ha pedig az adótörvény kiskaput hagyott, akkor jöhet az alkotmánybíróság, amely a törvény szellemét ekkor is számon kérheti rajtuk.
Ez eddig két védvonal. De tegyük fel, hogy valahogyan kijátszották mégis, és most épp be akarják szedni a nagyon sok adót, értelmetlenül. Mi a teendő?
Vegyük észre, hogy ez olyan, mint a villany. Kerül valamennyibe. (Viktorék éppen meg akarják buherálni, most tekintsünk el tőle, nem ez a jellemző.) Attól függ, mennyi az előállítása. Tiltakozunk? Ugye, hogy nem. És a benzin ára? Tiltakozunk miatta? Ugye, hogy nem. Vegyük észre, hogy ezekkel a potenciálisan visszás dolgokkal simán együtt tudunk élni. Tehát nem borul fel a világ most azonnal, ha az egyik adókassza kapzsi módon tízszeres adót vet ki hirtelen. (Kicsi az esély, lásd a védvonalakat.) Akkor az az adó annyi lesz, és haladunk tovább.
Persze az, hogy túléljük, még nem azt jelenti, hogy jól van úgy. Hozzá kell szoknunk a megosztott hatalomhoz. Lehet tüntetni a kormány ellen, és lehet tüntetni egy adó ellen is. Tessék hát kivonulni az utcára, és körbeállni az adókassza épületét! Igen, lehetséges. Nem, nem a kormány tehet róla, annak semmi köze hozzá immár, mert a kormány ebben a rendszerben már nem mindenható. A választópolgárok a mindenhatók. Lehet tiltakozni, lehet népszavazást kezdeményezni, vagy más módon gyakorolni közvetlenül a demokratikus jogokat. Fontos tudatosítani a választópolgárokban, hogy ezt igenis megtehetik, igenis joguk van hozzá, és igenis fontos, hogy éljenek ezen jogaikkal szükség esetén.
Ez az egyedüli lehetséges biztosítéka annak, hogy soha senkivel ne szaladjon el a ló.
Hozzászólások