Lesz egy olyan jelenség a bevezetéskor, hogy a kompenzációs adó bevezetése előtti utolsó pillanatban hirtelen rengeteg kivét lesz a cégekből. Mindenki meg fogja próbálni az eszközállományát redukálni, egészen a működőképesség határáig. Ez normális. A csalók ennél tovább fognak menni, és a működőképességet sértő módon ki fognak venni a cégből papíron mindent, hogy utána a kompenzációs adó bevezetésekor megkapják rá a támogatást.
A csalás megnehezítésére a leginkább kínálkozó módszer a kivét adózásához képest a betét támogatásának időbeni elcsúsztatása. Akár függővé lehet tenni a kompenzációs kasszában található tartalék értékétől is. Az elcsúsztatás ideje alatt pedig a hatóság ellenőrizheti az eszközállomány meglétét.
Az elcsúsztatás ellenére a kompenzációs kasszának kiesést okoznak majd a szabályszerű adóelkerülési módszerekből adódó kieső kivétek. A kompenzációs kassza ugyan a bevezetés idejére előre fel lesz töltve több havi tartalékkal, de ettől még minden eszközzel kerülendő az átmeneti apasztása. Kívánatos tehát a minden lehetséges eszközzel való bebiztosítása.
Felmerült egy olyan lehetőség, hogy a bevezetés időszakában a korábbi állapotokat vonjuk be a költségekbe. A Demokrácia 2.0 rendszerében a magánvagyon azért nem adózik, mert amikor keletkezett, akkor kompenzációs adó hatálya alá esett. Vagyis az a vagyon, amelyik a beüzemelés után keletkezett. Oké, de mi van azokkal a vagyonokkal, amelyek előbb keletkeztek? Feszítő a különbség, hogy egy ideig kompenzációs adó nélkül kivehető a pénz, utána pedig csak kompenzációs adóval. Ezt a feszültséget lehetne oldani valamekkora vagyoni jellegű, szigorúan átmeneti adó alkalmazásával. Visszamenőleges hatályú törvénykezés nincs, tehát csak az átmenet idejében lehet erről szó. Nem oldhat meg mindent, csak enyhíthet egy feszültséget, miközben némi plusz bevételhez juttathatja az arra az átmenet idejében igencsak éhes tartalékkasszát.
Hozzászólások