Nézzünk egy vidámabb példát. A legtöbb anyázással járó hétköznapi szituáció: a parkolás. Mi van most?
Most az van, hogy egyrészt nincs parkolóhely, ami meg van, azért tülekedni kell. A szabályos parkolás mikéntje is ködös, mert pénzt szednek be olyan helyeken, ahol a KRESZ szerint elvileg tilos. Ha nem fizet, lelakatolják, tehát konzerválják azt az állapotot, amit meg kéne szüntetni. Akkor is, ha netán a forgalmat akadályozza. Röpködnek a bírságok, amik csak a hatóság kasszáját dagasztják, de a helyzet javítására nem fordítódik belőlük egy peták sem. Csináljuk hát jobban.
Először is fogalmazzuk meg a célt pontosan. Azt szeretnénk, hogy tűnjön el az összes parkoló autó, de mivel ez nem lehetséges, reális célként az fogalmazható meg, hogy redukáljuk a parkoló autók számát minimálisra. Hogyan lehet ezt megvalósítani?
2012-t írjuk, van korszerű technika. Először is jelöljük ki azt a minimális parkolóhelyet, amit még megengedünk. Azután kamerázzuk be, és figyeltessük olyan automata rendszerrel, ami tudja értelmezni a járművek mozgását. Ezután létesítsünk nem látható parkolóhelyeket a megfelelő számban, és már indulhat is az üzem.
Nem szeretnénk, hogy a felszínen sokan parkoljanak, ezt pedig két módon tudjuk elérni: egyrészt drágára vesszük a felszíni parkolást, másrészt korlátozzuk az időtartamát. Beparkol egy autó az egyik helyre szabályosan, akkor elindítja a kamera az órát. Mondjuk fél óra a megengedett, ha az letelt, már indul is érte a szállítójármű, ami felemeli (nem vonszolja), és bepakolja a legközelebbi parkolóházba. A tulajdonos ha regisztrálva van a rendszerben, akkor kap róla automatikus értesítést, ha pedig nincs regisztrálva, akkor tudni fogja, kit kell felhívni, ha vissza akarja kapni az autóját. Természetesen ahhoz, hogy a parkolóházból kijöhessen, ki kell fizetnie a szállítás teljes költségét (beletartozik a rendszer üzemeltetési rezsi költségek ráeső hányada is), valamint a parkolóházban a parkolási díjat addig, amíg ott állt.
Ha nem kijelölt parkolóhelyen állt meg, vagy nem sikerült neki beállnia szabályosan (kilóg, ferde stb.), akkor abban a pillanatban indul a szállítójármű, hogy elhagyta a kocsiját. Ha kijelölt helyen áll rosszul, akkor udvariasan megigazítják neki, és kiszámlázzák a költségét. Ha nem jó helyen áll, akkor beviszik a parkolóházba, szintén minden költség felszámításával. Viszont mindkét esetben szabálytalankodott is, tehát azt a részét is intézni kell.
Jóhiszeműen indulunk neki, és nem feltételezzük, hogy trehány, nemtörődöm ember. Azt feltételezzük, hogy nem sikerült neki a szabályos parkolás, minden jó szándéka ellenére. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nincsen birtokában annak a tudásnak, amiről pedig számot adott akkor, amikor engedélyt kapott az autó vezetésére. Erről először is meg kell győződni. Tesz egy alkalmassági vizsgát a saját költségére. Ha sikeresen levizsgázik, akkor továbbengedjük, minden megy tovább. Ha elbukik a vizsgán, akkor a jogosítványát elvesszük, és csak sikeres vizsgát követően kapja vissza. (A képzés, a vizsga saját költség.) Ha sikeresen vizsgázott, de később újból szabálytalanul parkol, akkor szigorúbb vizsgát kell majd tennie, ha meg akarja tartani a jogosítványát. A harmadik alkalom után már meghatározott időre (mondjuk 5 év) tagadjuk meg tőle a járművezetést. Talán annyi idő elég, hogy benőjön a feje lágya.
A rendszer nem kíván plusz erőforrásokat, ha annyi parkolóházat építünk, amennyien parkolni akarnak azért a pénzért, akkor piaci alapon ezek létrehozhatóak. Az egyirányú utcák alatt is van elég hely liftes mélygarázsnak, és a liftes rendszer tökéletesen megfelel annak, aki ingázásra használja az autóját (vagyis a többségnek). Ha a felszíni parkolóhelyek bevétele is a közeli parkolóházakhoz folyik be, akkor visszafogott parkolási díjak érhetőek el a házban.
Ilyen egyszerű. És mindehhez csak annyi kellett, hogy az összes pénzt helyben tartsuk, és álljon ott a háttérben egy állam, amelyik tartja a markát.
Hozzászólások