A mostani rendszerben a kisebb pénzből élők és a versenyszférában dolgozók körében folyamatosan kiveri a biztosítékot, amikor újsághír lesz a közszférában pozícióban lévők által fölvett horribilis végkielégítés. Ez most így van. Jól van-e így?
Természetesen nincsen jól. A végkielégítés a káderek plusz javadalmazásának, illetve a burkolt pártfinanszírozásnak a terepévé vált. Sikerdíjak, tanácsadói díjak, végkielégítések: tudjuk jól, hogy ezek nem azért olyan horribilisek, mert az az egyén olyan rendkívül jó pozícióban volt, hogy ennyit ki bírt csikarni. Csak egy töredéke marad nála, amiért cserébe a nevét adja hozzá. Le vele!
Viszont a kép árnyalódik egy másik jelenséggel. Beszéltem már az egyéni felelősségbiztosításról, és a teljes körű kártérítésről. Márpedig egy fontos pozícióban lévő hivatalnok súlyos kárt tud okozni rossz döntéseivel. Olyan rettenetesen nagy is lehet a kár, amit a jövedelméből képtelen lesz törleszteni. Különböző módszerekkel lehet enyhíteni ezt a dolgot, de fontos az is, hogy ő maga minél többet tudjon beletenni a kártérítés összegébe.
Ezért a javaslatom erre a problémára az, hogy a komoly anyagi felelősséggel járó pozícióban lévő közalkalmazottak fizetésének megadott százaléka legyen visszatartva egy zárolt számlán. Ha van az ilyen jellegű mulasztásoknak elévülési ideje, akkor a zárolás időtartama egyezzen meg az elévülésével. Ha letelt az elévülési idő, és semmi jele, hogy az illető mulasztott volna, akkor megkaphatja a már lejárt zárolású fizetési részletet.
Ha minden rendben megy, akkor ezzel gyakorlatilag a munkába állástól az elévülési idő tartamáig csökkentett fizetést kap, majd onnantól kezdve teljes fizetést (hiszen az aktuális fizetéséből szintén le kell vonni ugyanazt a százalékot, és félretenni). Ha pedig kilépett, akkor az elévülési idő tartamára megkapja a havi levonás összegét.
A levonás adózás után történik, tehát a levont összeg is átfut a központi adókat és a kompenzációt kezelő rendszeren. A zárolt számlán álló összeg kamata természetesen ilyen esetben őt illeti.
Ha feljelentés érkezik az illető ellen, akkor a zárolt számlán a lejárt tételek is befagyasztódnak mindaddig, amíg nem tisztázódik az ügy. Ha ő volt a felelős, akkor a szükséges kártérítés első forrása a zárolt számla. Ha onnan nem sikerült kártalanítani, akkor kerül sorra az illető apanázsa és fizetése, majd vagyona, és ha ezek sem jelentenek elegendő forrást, akkor következnek az egyéb források (biztosítás, a hasonló károkozóktól beszedett többlet stb.).
Ebben a rendszerben az állami állások paramétereihez tartozik a visszatartási százalék is. Tehát ilyen és ilyen pozícióba keresünk munkatársat, x a bruttó, visszatartás y százalék, z év időtartamra.
Magáncégek számára is nyitott a rendszer, de nekik nem kötelező a részvétel. Kétirányú az érdekeltség: a dolgozó számára is garanciát jelenthet a zárolt összeg. Az elévülési idő letelte előtt a cég akár csődbe is mehet, de a zárolt számlára helyezett összeg már ott van. Valószínűsíthető, hogy a vezető beosztású dolgozók esetében általános gyakorlattá válik a késleltetett fizetés.
Összegezve: a kártérítés miatt szükséges egy fajta utólagos javadalmazás, de ez nem egyösszegű, ezért igen kevéssé hasonlít a végkielégítésre. Működésében pedig semmiképp nem.
Hozzászólások