Jött egy olyan észrevétel is, hogy a szabályok megsértőinek automatikus kezelése egy rossz antiutópiára emlékeztető embertelen világot hoz létre. Ha nincs a bírónak mérlegelése, akkor nem lehet elnéző, nem hozhat enyhe büntetést, és nem lehet példásan szigorú sem, ha úgy látja jónak. Járjuk körül ezt is.
Kezdem azzal, hogy a Demokrácia 2.0 rendszerében nincs büntetés. A büntetés megszüntetése nem a szavakkal való játék, mert ami helyette van, egészen másként működik. A büntetés mérlegelős: egy felsőbbrendű akarat eldönti, mert okosabb. Ha ez nincs, és csak kártérítés és költségtérítés van, akkor nincs mit mérlegelni. Ennyi kárt okozott és ennyi volt az eljárás, ez összesen annyi, mint...
De menjünk még visszább. Valaki elkövetett valamit, kezelni kell az esetet. Jogi értelemben kárt okozott, bármilyen jellegű legyen is az. Ha olyan a kár, ami pénzzel nem helyrehozható (emberélet, erőszak stb.), akkor nincs automatizmus. Megy be az intézetbe, ahonnan akkor jön ki, ha biztos, hogy nem csinál ilyet többet. Ha nem biztos, akkor nem jön ki. De most nem erről beszélünk, hanem az egyszerű dolgokról.
Ha pénzben kártalanítható valami, akkor még mindig két eset van: szándékos és gondatlan. Ha gondatlanságból okozta a kárt, az igen egyszerű eset: a kötelező egyéni felelősségbiztosítása rendezi a kárt. Valószínűleg van önrész (célszerű, hogy legyen), és valószínű, hogy a kárösszeggel arányos malust kap a biztosítási díjára. Tehát érinti őt anyagilag, de jellemzően mégsem ő fizeti ki a kárt, bármekkora is az. A lényeg, hogy ebben az esetben a kötelező felelősségbiztosítás intézkedik.
Más a helyzet, ha valaki szándékosan okozott kárt. Tehát tudatában volt, hogy ő most kárt okoz, és mégis megcsinálta. Ebben az esetben van az, hogy az illető fizeti a számlát. A felderítetlen esetek kártérítését is a felderítettek fedezik, ezért az összeg fel van szorozva. Nem az elkapott csokitolvaj fogja fizetni az elkötött Hummer kártérítését. Ha 200 forint volt a csoki, akkor lehet, hogy 300-at kell majd visszafizetnie, mint kártérítést. (Plusz az eljárás, az annyi, amennyi.) A másik, a Hummer tolvaj, akit elkaptak, no az fog majd 10 millióval többet visszafizetni.
Akár sávosan is lehet a költségeket megosztani, de akkor a csokitolvajok rosszabbul járnak. Miért? Mert nem éri meg rá költeni, és kicsi lesz a felderítési hányad. Ha minden századik csokitolvajt kapják csak el, akkor annak bizony száz csoki árát kell leperkálnia. Mondom rosszabb, de egyből az is látszik, hogy hol van ez egy Hummer árához.
Ettől a szisztémától azt várom, hogy épp ellenkezőleg: ne bűntudatos legyen bármilyen elkövetés, hanem szépen nyugodtan lehessen a világban közlekedni. Uppsz, csináltam valamit, amit nem kellett volna, de sebaj, kifizetem az okozott kárt, és megyünk tovább. Nincs kedvem sorban állni, hát zsebre vágom azt a csokit, és ez akár a boltost se nagyon fogja zavarni. Az automatikus kártérítés miatt őt emiatt kár nem éri, akkor minek pattogjon.
Hozzászólások