A város nagyobb komfortot jelent a vidékhez képest. Minden közelebb van, minden kényelmesebb. Ez igényel bizonyos infrastruktúrát, aminek fenntartása plusz költség. A csatorna, a vízvezeték, a szemétszállítás, a kábeltévé költsége megjelenik a havi számlán, a több autónak több út elve alapján a sok aszfaltra futja az útdíjból. A mozi, színház, múzeum költségét kifizetjük a pénztárnál. Az élet legtöbb oldala így le van fedve, de mégis van pár dolog, ami kimarad:
- Közvilágítás
- Parkosítás, virágok
- Díszburkolatok
- Ünnepi feldíszítés
- stb.
Kellenek tehát külön adók, amelyek ezeket fedezik. A külön adó látszólag plusz teher, valójában őszinte beszéd. Hiszen mindenhogy pénzbe kerül az ünnepi felhajtás, csak manapság még elhitetik, hogy az "jár". Nos, nem jár, csak szeretjük, de vajon mennyi pénzért szeretjük? Ha látjuk az adókivonaton, hogy ennyi és ennyi pénzt vontak le tőlünk azért, hogy a város szép legyen, akkor is szeretni fogjuk?
Persze nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a legtöbb város egyben turisztikai célpont is. A feldíszítés, kicsinosítás nem csak a lakók örömére szolgál. Nyomulnak a turisták, és költik a pénzt. Ez is jó a városnak, hiszen az ott üzemelő vállalkozásoknak plusz bevétele lesz belőle. Természetesen az ilyen bevétel megadóztatható, és az adója a csinosításra fordítható. Ez biztosan egy olyan adónem lesz, amivel a kereskedők (titkon, persze) egyet fognak érteni. Ma is látjuk, hogy egy-egy nagyobb volumenű vállalkozás saját költségen is bevállalja a környezetének csinosítását, annyira megtérül számukra, ha körülöttük szép a város.
Az arányokat nehéz megsaccolni. A turisztikai jellegű bevételek adóztatása mindenképpen szükséges, de hogy ez mire elég, ki tudja. Mindenesetre a fennmaradó, a lakosoktól levont adót célszerű lenne egységesre venni országosan. Nem is városi adó lenne az, hanem települési adó. Csak azok mentesülnének alóla, akik külterületen laknak (magyarul tanyán).
Hozzászólások